„Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!” – olvassuk Dsida Jenő Hálaadás című versének utolsó sorát.
Angliában, az 1600-as években, a húsvét előtti negyedik vasárnapon tartották az édesanyák ünnepét. Ez a vasárnap az anyák vasárnapja volt. Azok a szolgálók is szabadnapot kaptak, akik családjuktól messze dolgoztak, hogy hazamehessenek, és ezt a napot édesanyjukkal tölthessék. Ajándékként elkészítették az anyák süteményét.
2021 anyák napján a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola 8. évfolyamos tanulói virágot ajándékoztak az édesanyáknak, nagymamáknak. Olyan színes grafikák, festmények készültek, melyeknek főszereplői a virágok. Virágos ág, egy szál virág, egy csokor virág… Mindenki másként álmodta meg sajátját.
A gyermekek különböző képzőművészeti technikákkal alkották a szeretet virágait. Lila orchideákat, mosolygós, púderszínű dáliát, piros-sárga tulipánokat, kedves árvácskákat, tűzpirosan ragyogó liliomot, lila mályvarózsát és még megannyi virágot varázsoltak temperával, zseléstolakkal, filcekkel, progressoval, akvarellel.
Az alkotásba álmodott virágok majdan nosztalgiára késztetnek, mert soha nem hervadnak el. Évek múlva is elő lehet venni őket, amikor már az alkotó gyermekek felnőttek lesznek. Ezek a virágok csodákra képesek; erőt adnak a világjárvány miatt kialakult mostani nehéz helyzetben, vagy éppen megszépítik a szürke hétköznapokat, mosolyt csalnak arcunkra.
Büszke vagyok a kiállító tanítványaimra, akik szívükben hálával alkottak mindannyiunk örömére.
Isten éltesse az édesanyákat, nagymamákat és a dédiket is!
V. Péter Mária
művésztanár
