On:

Október 28-án (pénteken) a 4. b osztály az Országgyűlési Múzeumba ment a Kossuth térre. Tíz órakor várt bennünket két múzeumpedagógus hölgy, akik a foglalkozást vezették. Ennek fókuszában a koronázási szertartás és annak nélkülözhetetlen kelléke, a Szent Korona állt. A diákok megismerték a koronázási ékszerek kalandjait és az őket övező legendákat, majd négy csoportban felkészültek fiktív koronázásunk egy-egy jelenetének előadására, melyhez élethű kellékek álltak rendelkezésre. A foglalkozás az Országház-látogatással folytatódott. Csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülállóBővebben

On:

A 4. b osztály 2022. szeptember 16-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban járt. A napot a legendás Feszty-körkép megtekintésével kezdtük. A Rotundában található 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép mindannyiunkat elvarázsolt. Napunk a gátőrház megkeresésével folytatódott, ahol a látványos terepasztalon az 1879-es szegedi árvíz folyamatát néztük meg. A 3D filmvetítéseken a pusztaszeri monostor történtét és történelmünk meghatározó eseményeit láttuk a honfoglalástól napjainkig. Egy jurtában testközelből tapasztaltuk meg nomád őseink életmódjának sajátosságait: a jurtában való élet rendjét, mindennapi eszközeik használatát. Ezután egy tanyai oskola padjaiba is beültünk. Visszarepültünk az 1920-as évekbe. A korhű berendezési tárgyak között zajló tanóra valóságosBővebben

On:

November 16-án délután alsó tagozatos versmondó verseny volt iskolánkban. Az osztályunkból is hat bátor és szorgalmas kisdiák indult a megmérettetésen. Első helyezett Soós Blanka lett, második Pad Boglárka, harmadik Józsa Bálint. Gratulálunk nekik!Bővebben

On:

A magyar nyelv napja alkalmából meghívtuk a Térszínház művészeit, akik egy csodálatos előadással örvendeztettek meg bennünket. A Pinkó és a szegényember című bukovinai székely népmese feldolgozását láthattuk, amelyben Pinkó, az ördög fia nagy árat fizet azért, mert torkosságában megette a szegény ember puliszkáját. Apja parancsára varázslatos erejével szolgálja három évig a szegényembert, akinek így busásan megtérül a kára, Pinkó pedig fontos leckét tanul.  Bővebben

On:

November 10-én a Naturhist munkatársai szervezésében a Jókai-kertben jártunk. Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a Svábhegyen lévő telket – egy felhagyott kőbányát – a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. Pazar kilátás nyílt a Gellérthegyre, a Dunára és a városra. A villát lebontották, de a présház még ma is áll. Leültünk Jókai kedvenc oroszlános kőpadjára is. Az író nemcsak szőlejét, gyümölcsfáit ápolta féltő szeretettel, hanem a kertjében fészkelő madarakat is számon tartotta. S nem csak gazdasági hasznuk miatt, amit minden jó szemű gazdaember méltányol. 1875-ben egy kifosztott fülemüle fészek miatt még majorosát is elbocsátotta  A kertben találhatóBővebben

On:

Október 8-án a Magyar Nemzeti Múzeumban jártunk, ahol egy kedves múzeumpedagógus segítségével beleláthattunk a lovagok életébe. Indulás előtt az iskolában közösen megnéztünk egy ppt-t, amiből megtudhatták a gyerekek, kikből válhatott lovag, milyen felszerelésük volt, hogyan váltak apródokból fegyverhordozókká, majd lovaggá. A múzeumban hol csoportokban, hol közösen beszélték meg a lovagkor jellemzőit, oldottak meg különböző feladatokat.  Minden csoport kapott egy képet, amiről el kellett mesélni, hogy mit ábrázol, kik szerepelnek rajta, milyen eseményről mesélhet. Megismerhettük a lovagkor jellemző viseletét is. A fiúk felpróbálhatták a sisak alatt viselt láncos csuklyát és sapkát, apródruhát ölthettek, kézbe vehettek egy kétélű kardot, fazéksisakot.  A lányok pártát, fátyollal borított hennint tehettek a fejükre. A cukorsüvegről gyakran fátyol csüngött alá. Kártyákon szereplő eseményt kellett beöltözve némán, állóképbenBővebben

On:

Szeptember 30-án projektnap keretében ünnepeltük a magyar népmese napját. Fejtörőkkel, kvízekkel, játékos feladatokkal birkóztak az osztályokban a csapatok. A nagyobbaknak meseíró pályázatot hirdettünk. A kézügyességüket és a kreativitásukat boszorkányok készítésével bizonyíthatták a gyerekek. A tornateremben a 4. b osztály két mese előadásával lepett meg bennünket. Mi pedig Gryllus Vilmos Banya dalára roptuk a táncot nagy sikerrel.Bővebben

On:

Az idén a tulipánt választottuk a projekthét témájának, amely ősi magyar jelkép. A tulipán jellemző magyar motívum: fafaragásokon, kapufélfákon, fejfákon, kályhacsempéken, cserépkorsón, szűrhímzésen, szerelmi ajándékokon is megjelenik.  Olvasásórákon megismerkedtünk Kányádi Sándor Néma tulipán című meséjével, A tulipánná változott királyfi történetével egy magyar népmesén keresztül. Környezetismeret órán megtanultuk a tulipán részeit,  felépítését, a növény fejlődését, gondozását. Technika órán Andi nénivel tulipánt hajtogattak a gyerekek, ének órán Marina nénivel a Hej tulipán, tulipán kezdetű dalt énekelték. A záró ünnepség után Borika édesanyja, Éva néni, frissen sült, meleg kaláccsal várt bennünket, amit finom lekvárral megkenve hamar befaltunk.  Bővebben

On:

Szeptember 2-án ünnepélyes tanévnyitó szentmisén vettünk részt 23 fővel. A fogadalomtétel után megkaptuk a nyakkendőt, így már mi is a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola diákjai lettünk. Az osztályban viszont csak 22-en foglalunk helyet, mert Rácz Johanna Finnországban tanul tovább. Johival levélben tartjuk a kapcsolatot.  Bővebben

On:

Szeptember 23. és 27. között „Kertünk kincsei – Isten ajándéka” projekthetet szerveztünk. A mi osztályunk a zöldségfélékről tanult környezetismeret órán. A zöldségekről hallgattak mesét, tanultak dalt, verset, rajzoltak  a gyerekek. A hét terményáldó szentmisével és táncházzal zárult.  Bővebben