A Felvidék természeti és kulturális kincseinek nyomában
A nyolcadik évfolyam a Határtalanul program keretében a Felvidéken járt 2023. június 8-tól 13-ig.
Az előkészítő foglalkozások közé sorolható a június 5-én (hétfőn) megtartott nemzeti összetartozás napja, amelynek során nyolcadikosaink értékes műsort állítottak össze versekkel, énekkel és zenével. Ebben a Felvidék is jelentős szerepet kapott. Maga a munka frontális módszerrel kezdődött, ennek során kollégánk röviden bemutatta a Felvidék történelmét, és hogy milyen látnivalókat fogunk megtekinteni az út során. Ezután közösen kialakítottuk a kiselőadások tematikai felépítését. Ez a következőképpen alakult: az adott látnivaló rövid bemutatása; annak története (mikor jött létre, kiknek a birtokában volt, mi történt vele); a látnivalóhoz kapcsolódó híres személyek, irodalmi művek és filmek; esetleg egyéb érdekességek. A következő lépés a két- és háromfős csoportok megalkotása volt, akik egy-egy látnivalót kaptak. Vagy egy város (pl. Selmecbánya) általános, vagy pedig egy épület (pl. a Késmárki evangélikus templom) konkrét bemutatását. Ezek után a diákok elkészítették a kiselőadásokat, amelyekhez digitális eszközöket, okostelefont és számítógépet használtak. A biztonság kedvéért kinyomtatva hozták magukkal a kész vázlatokat illetve szövegeket.
Az első napon Budapestről indulva Esztergomba mentünk, ahol Eredics Gergő atya, iskolánk lelkésze vezetésével meglátogattuk a szemináriumot, majd a bazilika megtekintése után átsétáltunk Párkányba. Ez a mozzanat azért volt fontos, mert a diákok egyrészt megismerhették a Mária Valéria híd pusztulásának és újjáépítésének történetét, másrészt a hídon átmenve, a határátlépéssel kézzel foghatóan tapasztalhatták felvidéki utazásunk megkezdését. Muzslán az Endrődy János Alapiskola diákjaival vettünk részt közös beszélgetésen. Utána Selmecbánya következett, ahol a régészeti- és bányászati múzeum hosszabb lélegzetű megtekintése után sétát tettünk az óvárosban, megnézve a Szentháromság teret és szobrot valamint meglátogatva a gótikus Szent Katalin templomot és a 13. században épült Nagyboldogasszony Plébániatemplomot. A két várat is megnéztük. Részletet olvastunk Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből. Az esztergomi program miatt kialakult időhiányban kihagytuk a körmöcbányai pénzverdét. A nap végén Poprádon, a Hotel Tátrában foglaltuk el szálláshelyünket.
A második napon a Poprád-folyó partján fekvő Késmárkon meglátogattuk az evangélikus fatemplomot, majd a másik evangélikus következett, ahol a mauzóleumban Thököly Imre nyugszik. A rossz, változékony idő, az eső és a hideg miatt módosítani kényszerültünk a programot, és beltéri elfoglaltságot kerestünk. Ez egy fénykép- és illúziómúzeum megtekintését jelentette Ótátrafüreden.
A harmadik napon Poprádot néztük meg, amelynek kissé modern épületekkel beépítve ugyan, de szintén klasszikus lencse alakú főtere van. Egy szép templom is látható ott. Emellett Aquaworld-ben jártunk, mert az idő még mindig nagyon hűvös, szeles és esős volt. A hirtelen időjárás-változást kihasználva még meglátogattuk a szepesi várat, amelynek falainál diákjaink kiselőadás formájában feldolgozott történelmi időutazást mutattak be kiselőadás formájában: Károly Róbert, Zsigmond király, a Szapolyai-család, a Habsburgok és a kurucok kora elevenedett meg előttünk. A lankás dombokon végignézve az egykori Szepes vármegyét láthattuk, azután megtekintettük a szepeshelyi Szent Márton székesegyházat. A nap második felében Lőcsén a városházát, a harangtornyot és a Szent Jakab-templomot látogattuk meg, valamint új programpontot is beiktattunk: egy hagyományőrző vásáron vettünk részt, amelyen különböző népi és történelmi mesterségeket mutattak be.
A negyedik napon a dobsinai jégbarlang következett, amelyben különleges természettudományos érdekességeket láthattunk, felkészült idegenvezetéssel. Ezután a betléri Andrássy-kastély következett a maga fantasztikus kincseivel. Végül új programpontként került be a Csorba-tó a diákok kérésére, akik szerettek volna egy hosszabb gyalogos kirándulást is tenni a környéken. Itt láthattuk a közeli hegycsúcsokat és a csodálatos tátrai panorámát. A hotelbe visszatérve Eredics Gergő atya szentmisét tartott a konferenciateremben, ahol a diákok szolgálatot teljesítettek és énekeltek. Hálát adtunk azokért az élményekért, amelyekben részünk lehetett. A program zsúfoltsága és gazdagsága miatt a Felső-Garam-régióra már nem maradt idő.
Az ötödik napon jött a testvériskolai találkozó különböző közösségépítő programokkal a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban. Kapcsolatépítés gyanánt baráti futballmeccset vívtunk az ottani nyolcadikosokkal. Szepsiben sétát is tettünk, megnézve Szepsi Csombor Márton, az első magyar nyelvű európai útleírás szerzője, valamint Laczkó Máté, a tokaji aszú „feltalálója” emlékművét. A katolikus templomban találkoztunk a plébános atyával is, akivel közösen énekeltünk és imádkoztunk, majd interjút adtunk az M1 csatorna Élő egyház című műsorának. A következő programpont, az áji vízesés szintén lenyűgöző látványt nyújtottak. A napot Kassán zártuk, ahol megtekintettük a főtéren található dómot, az Orbán-toronnyal együtt, amelynek altemplomában II. Rákóczi Ferenc van eltemetve. A vezérlő fejedelem sírján koszorút helyeztek el osztályaink. Ezután láttuk az úgynevezett Rodostói-házat, ami az eredeti, törökországi épület másolata, ahol Rákóczi élete utolsó tizenöt évét töltötte száműzetése során. Az állami színháztól nem messze, ahol a Bánk bán ősbemutatóját tartották 1833-ban, láttuk Márai Sándor szülőházát. Ez utóbbi előtt részletet olvastunk föl a mester Egy polgár vallomásai című, önéletrajzi ihletésű könyvéből, amelyben beazonosíthatóan leírja a szülőházának kinézetét.
Az utolsó napon a hazaindulás után Besztercebánya következett, ahol megtekintettük a városházát, a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt templomot, a szökőkutat, a várat, a híres lencse alakú főteret és IV. Béla király szobrát, aki 1255-ben városi rangra emelte a települést. Itt a diákok hosszabb szabadidőt kaptak, és önállóan fedezhették föl a helyi látnivalókat, érdekességeket. Az esti órákban értünk haza.
A projekt legfontosabb eredménye az volt, hogy a diákok megismerhettek egy szeletet a történelmi Magyarország kultúrájából, aminek fő célja, “hogy hitünkben növekedve egymással és a többi nemzettel békességben éljünk, reménnyel építsük földi hazánkat, és parancsaidat teljesítve eljussunk az örök hazába” – ahogy azt katolikus iskolaként nemrégiben, Ferenc pápa látogatására készülve kértük Istentől reggelente közös imáinkban.
