Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik,
a farsangi ünnep
most elkezdődik!
Ide gyűljön apraja, nagyja,
aki a maskarákat,
látni akarja!
Aki itt van,
haza ne menjen,
aki nincs itt,
az is megjelenjen!
A farsangi időszak vízkereszttel, január 6-tal kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdetével zárul, hamvazószerdán, amely idén február 14-re esik, mivel a húsvét mozgó ünnep, és ezért minden évben másik napon tartjuk. Mi, iskolánkban a felső tagozatos farsangi sulibulival kezdjük ezt időszakot február 2-án (pénteken) 16:00-tól kb. 20:15-ig, majd az alsós osztályok következnek, február 6-án (kedden) a 4. b osztállyal. Február 7-én (szerdán) az 1. a, 1. b, 2. a, 3. a és 4. a folytatja, végül február 8-án (csütörtökön) farsangolnak a 2. b és 3. b osztályok.
Ennek az időszaknak fontos jellemzője a jelmezviselés, alakoskodás: a falusiak a bálokon régen szívesen öltöztek különféle tréfás maskarákba, dramatikus játékok keretében. A felső tagozaton ezt elevenítjük fel a rongyos bállal, utalva az újrahasznosítás fontosságára. Jellegzetes farsangi étel a fánk, amelyet pánkónak és pampuskának is hívnak. Különleges fajtája a forgácsfánk, más néven herőce vagy csörögefánk. A farsangi időszak vége (amit farsang farkának is neveznek) több híres napot is tartalmaz: sárdó vasárnap, húshagyókedd, valamint kövércsütörtök (torkos csütörtök vagy zabáló csütörtök). Ehhez az időszakhoz kapcsolódik majd idegennyelvi munkaközösségünk Pancake Day-projektje, amit már nagyon várunk.
A farsanghoz jókívánság-mondó, adománygyűjtő és farsangköszöntő szövegek is tartoznak, ezek célja az elkövetkező évre a jó termés és gazdag állatszaporulat volt. Erre látunk a következőkben egy példát:
Hipp, hopp, farsang! Itt ölték az ártányt,
nem adják a máját, csak a szalonnáját.
Adjon az Úristen ennek a gazdának,
nyolc-tíz ökröt, öt-hat lovat,
sok kulacs bort, sok kalácsot!
Olyan egészséges legyen
minden családtagja, mint a makk!