A Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola története
A mai Gyöngyvirág utca és környéke a századforduló táján Szentlőrinc község része volt. Az 1870-es években ugyanis Szentlőrinc-puszta egyes parcellázásra alkalmas területei eladásra kerültek. Földbirtok-tulajdonos lett gróf Lónyai Menyhért pénzügyminiszter is, akinek kezdeményezésére a Szála-erdő nevű tölgyerdő helyén villatelep létesült. Tulajdonos lett Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója, Eötvös Loránd fizikus, Molnár Ferenc író és felesége, Fedák Sári színésznő is.
Az épületek egyike a Gyöngyvirág utca 41. szám alatti villa, a Szent József és Szent Lőrinc Otthon, mely a karitatív segítés legnemesebb színhelye volt. Itt működött a Jézus Isteni Szívéről nevezett karmelita apácák fiúnevelő-intézete és árvaháza. Ezek az apácák többnyire németajkúak voltak (Németországból jöttek), itteni főnöknőjük Puskás Tivadar feltaláló testvére, Puskás Etelka volt. Az ország különböző részeiből származó világháborús hadiárvákat, szegény sorsú fiúgyermekeket vettek gondozásukba.
A nevelőotthon és a zárda fenntartásáról egyrészt a hatóságok és az egyházak, másrészt módosabb magánszemélyek gondoskodtak. A gyönyörű, évszázados tölgyekkel díszített, kerttel körülvett úrilak szép környezetet biztosított védenceiknek. 1916-ban az otthont kápolnával bővítették, melyet az épületen belül (a jelenlegi földszinti előtér helyén) alakítottak ki. 1917-ben a főépület a kápolnával együtt teljesen leégett. Egy kőbányai építész nemes lelkű adományából, saját költségén felépíttette a kápolnát a zárdahelyiség fogadótermeivel együtt, valamint a szerzetesnővérek hálóhelyiségét is.
Az első világháborús években az önfeláldozó munkát végző nővérek gyakran saját élelmezésükről mondtak le védenceik érdekében. Az 1919-es forradalmi időkben mindennaposak voltak a zaklatások, a helybeli (kommunista) megbízottak „modernizációs” törekvései.
A kápolna 1928-ban és 1929-ben egy-egy harangot kapott, melynek hangja a fák közül mindennapos szentmisére hívta a környék hívőit. A kertben 1930-ban, közadakozásból Szűz Mária-barlang is épült.
A II. világháborút követően , az államosítások és a szerzetesrendek feloszlatása (1950) után az iskola állami tulajdonba került. Ezután Ságvári utcai Általános Iskolaként működött. A rendszerváltozás (1989) után, az egyházi ingatlanok folyamatos visszaadásával lehetővé vált az épület újbóli egyházi tulajdonba vétele. Ekkor az iskola a pestszentlőrinci Főplébánia fennhatósága alá került.
Így kezdhette meg 1993 őszén első tanévét a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola.
Intézményünkben jelenleg 8 évfolyamon, 16 osztályban 340 gyerek tanul. Az épületünk már kezdetben is szűknek bizonyult, így 1995-96-ban egy emeletet építettek rá. Ezáltal 6 tanteremmel, kápolnával, könyvtárral, olvasóteremmel, számítástechnika-teremmel bővült az iskola. Létrejött a tornaépület, később az udvari tornapályákat is korszerűsítettük.
Hogy miben vagyunk mások, mint a többi kerületi iskola? Órarendbe beépített hittanórák, iskolamisék nagy egyházi ünnepeken, osztálymisék kéthavonta, ima tanítás előtt, után, reggeli áhítatok hetente, évente lelkigyakorlat tanároknak és gyerekeknek, rózsafüzér, szentségimádás, keresztút, zarándoklat, sportnap tábori misével, Szent Lőrinc-nap.
Hagyományaink: kerületi tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódás, egyházmegyei matematika, angol verseny szervezése, nyári táborozás a Mátrában, Ágasváron. A leendő első osztályosok számára játékos foglalkozásokat szervezünk, itt ismerkedés a tanító nénikkel, szülői tájékoztató az iskola lelkiségéről, követelményeiről, szokásrendjéről. Karácsonyi ajándékcsomagok összeállítása a szomolyai iskolásoknak. Hagyományörző-, sport-szakkörök, diákhangverseny, családi délután, szülők bálja, úszás, könyvtárlátogatás, stb.
Iskolánk történelmi múltja, Istenbe vetett bizalmunk a csüggedések idején is reményt jelent számunkra egy jó színvonalú keresztény iskola működéséhez. Kérjük ehhez Istenünk segítségét és áldását!