Iskolánk 2021-es ballagását a járványügyi szabályok teljes körű betartásával szerveztük meg. Nagy örömünkre szolgált, hogy korlátozott számban ugyan, de szülőknek, nagyszülőknek és rokonoknak is lehetővé tudtuk tenni a részvételt. A gyülekező után bevonultak a nyolcadik évfolyam ballagó diákjai, a ballagtató hetedik osztályosok tarisznyát és virágokat adtak át nekik. Rövid műsor után búcsúztatások hangzottak el. A következőkben Margetin Emma 8. a osztályos, és Bajor Barnabás 8. b osztályos tanuló beszédéből olvashatunk részleteket.

„Búcsúzunk Tanárainktól! Ők nem csak tanítottak, de neveltek is minket. Rengeteg tudással gyarapodtunk az évek során, amiért hálásak vagyunk mindannyiuknak. Köszönjük a türelmüket, a fáradhatatlan munkát, amit belénk fektettetek, az olykor mélyebb beszélgetéseket és lazább órákat. Köszönjük, hogy számíthattunk rájuk, és ha szükségünk volt rá segítettek. Köszönjük az iskola vezetésének a szervező munkát, amit a járványhelyzet és az online oktatás alatt is megtapasztalhattunk.
Búcsúzunk mind attól a sok dologtól, amit itt hagyunk: a tanároktól, a diákoktól, a dolgozóktól és az iskola termeitől. Soha nem felejtjük el, hogy a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola tanulói voltunk nyolc éven át.” (Margetin Emma, 8. a)

„Köszönjük az összes eddigi tanárunknak, hogy felkészítettek minket az életre és annak nehézségeire. És végül, de nem utolsó sorban köszönjük az iskola vezetőségének munkáját, hiszen nélkülük, mint sok más iskolai program, ez a szép ünnep sem valósulhatott volna meg, amelyen most itt vagyunk.
A 8. b nevében búcsúzunk tanárainktól, diáktársainktól, iskolánktól. A mi időnk lejárt, de mi magunk pótolhatatlanok vagyunk, reméljük, hogy örökre az iskola szívében élünk.” (Bajor Barnabás, 8. b)

Kuti Margit igazgató az alábbi szavakkal búcsúzott a ballagó diákoktól:

„Az elmúlt években minden arcotokat megmutattátok: láttunk benneteket megszeppent, félős, izguló kisdiáknak, betegnek és egészségesnek, vidámnak, ügyes, büszke kamasznak, sikeres sportolónak, tehetséges zenésznek és táncosnak, versmondónak, a világ dolgairól komolyan, felelősséggel gondolkodó fiatalnak. Iskolatörténeti jelentőségű eredményeket értetek el az OKÉV-mérésen, dobogós helyeket értetek el kerületi, területi és országos versenyeken, idegen nyelvi és művészi megmérettetéseken.
Ma benneteket ünneplünk, mert lezárul életetek meghatározó korszaka. Ez a búcsúünnep a szellem és a lélek fényessége, ami bevilágítja mindenkinek a szívét. Mégis egy pillanatig tart csupán, nemsokára újabb próbatételek következnek.
Amikor útra bocsátunk valakit, még egyszer szeretnénk a lelkére kötni, amit a legfontosabbnak tartunk: ne féljetek felvállalni azt, amire a lelkiismeretetek indít, ne féljetek sem adni, sem elengedni. Akarjatok bölcsebbé válni Isten jelenlétének keresésében, az imában.”

A végzős diákok fehér rózsáikat vázába téve Szűz Máriának ajánlották föl, osztályfőnökeik vezetésével utoljára még végigjárták az iskola termeit és folyosóit, majd a Harmai Gábor atya és Babos Áron atya által celebrált szentmisével zárult az ünnep.