„Messzi évekre visszanézni
és számba venni ezer áldást,
erőt, kegyelmet, megbocsátást:
csodákra emlékezni jó!
Hallelujás hálaadással
leborulni egy határkőre,
s elindulni hittel előre,
amerre hív az égi szó.” (Túrmezei Erzsébet: Csodákra emlékezni jó)
2025. június 19-én, egy meleg nyári estén, bensőséges és felejthetetlen hangulatban búcsúztak iskolánktól nyolcadikos diákjaink. A megható bankettnek az iskola udvara és a főbejárat lépcsősora adott otthont, ahol a szülők gondoskodtak a terítésről és a finom falatokról a szeretet és összetartozás jeleként. A meglepetéstorta, melyet az egyik szülő készített, különösen szép szimbóluma volt a közös ünneplésnek.
Az est közös műsorral vette kezdetét – diákok és osztályfőnökök együtt álmodták meg és vitték színre az emlékezetes produkciókat. Megható jelenetek, versek, imák és énekek idézték fel az elmúlt évek közös pillanatait. Ezek nem csupán az osztályok egyéni hangulatát tükrözték, hanem mély hálát és köszönetet is közvetítettek szülők, tanárok és diáktársak felé.
Az est egyik kiemelkedő mozzanata a két nyolcadikos osztály közös tánca volt. Az egységes, látványos koreográfia nemcsak az összhangról és fegyelemről tanúskodott, hanem az összetartozás megható üzenetét is hordozta – méltó zárása volt az együtt töltött éveknek.
A szülők külön köszönték meg a pedagógusok munkáját: minden tanár személyre szóló idézetet és ajándékot kapott. Ez a pillanat őszinte meghatottsággal töltötte meg a jelenlévők szívét.
A szeretetvendégség alatt – melyet szintén a szülők készítettek – már kötetlenebb légkörben idézték fel az elmúlt nyolc év közös emlékeit. A tanulmányi sikerek, kirándulások, közös programok és még a kihívások is olyan történetekké nemesedtek, amelyek örökre összekötik ezt az osztályközösséget, ezt az évfolyamot. Az osztályvideókban megelevenedő emlékek egyszerre melengették meg a szíveket, és csaltak könnyet a szemekbe.
Másnap, június 20-án került sor az ünnepélyes ballagásra. A hagyományokat követve a hetedikesek virággal és tarisznyával búcsúztatták a nyolcadikosokat.
Az ünnepségen Kuti Margit igazgató asszony elismerő szavakkal méltatta az évfolyam kitartását, elért eredményeit és közösségi szerepvállalását. Kiemelte a tanulmányi versenyek sikereit, a Határtalanul program során megélt erdélyi utazást, valamint a példamutató közösségi szellemet, mely maradandó értéket jelent iskolánk életében.
Az osztályfőnöki búcsúbeszéd – az utolsó, igazán különleges osztályfőnöki órán – személyes emlékeket, apró történeteket idézett fel, melyekkel könnyeket és mosolyt is előcsalt a jelenlévőkből.
A ballagás méltó lezárásaként hálaadó szentmisén vettek részt a végzősök és családjaik. Faragó András atya áldással indította útnak a diákokat, hogy bátorsággal, hittel és szeretettel lépjenek az életük következő szakaszába.
Hálás szívvel mondunk köszönetet minden kollégának, diáknak és szülőnek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a búcsú valóban emlékezetes és megható ünneppé váljon.
