„Kice-vice, villő,
Majd kiviszzük kice-vicét, villő,
Majd behozzuk a zöld ágat, villő,
A lányokra jó szerencsét, villő!”
(Népi rigmus)

A kiszehajtás és villőzés a virágvasárnaphoz tartozó jellegzetes népszokás. A kisze, kiszőce, kice-vice többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb volt, amely a telet és betegséget személyesítette meg. Ezt a falu népe közösen, egy vidám ünnepség keretében, a leányok vezetésével, énekszóval kivitte a falu határába, és ott vízbe dobta vagy elégette. Ez a szokás segített a húsvétra való felkészülésben, az épített környezet megtisztításában, megújításában, hiszen utána kezdődött a nagyheti készület, amelynek során a falubeliek takarítottak és kimeszelték házaikat. Lelküket is húsvétra készítették: szentgyónást végeztek.

Projektünk során kisebb diákjaink vizuális kultúra és technika órákon már két hete készítették, csinosították kiszebábjaikat, osztályonként és egyénenként egyaránt. Ebben Surján Kornélia és V. Péter Mária művésztanárok segítették őket. Az utolsó heti tanórákon tavaszköszöntő népdalokat és rigmusokat tanultunk. A kiszézéshez kapcsolódó táncokkal és népi játékokkal is megismerkedtünk.

Március 31-én, a zárónapon Eredics Gergő atya köszöntötte tanulóinkat és vendégeinket. Egy nagy kört tettünk meg az iskola udvarán, a menetet Gorácz József néptánctanárunk vezette, aki nagyszerű hangulatot teremtett. A megtanult rigmusokkal, énekekkel tértünk vissza középre, ahol körülálltuk a megrakott tüzet. Ekkor következett a kiszebáb-szépségverseny, amelyen diákjaink egyénileg és osztályonként is versenyeztették alkotásaikat. Ezen a tréfás szépségversenyen zsűrizett Eredics Gergő atya, Faragó András diakónus, Dr. Soósné Varga Mariann igazgatóhelyettes, Vácziné Boray Szilvia tanárnő és Kuti Margit igazgató. Meglepően sokan alkottak bábot, de a legtöbbet és legjobb minőségben a 3. b osztály készített, a különdíjat pedig Fülöp Emili és testvére, Fülöp Gvendolin kapta. Diákjaink zárásként ezzel a rigmussal dobták a tűzbe a kiszebábokat:

„Haj, ki, kisze, haj,
Jöjjön a tavasz,
vesszen a tél,
haj, ki, kisze, haj!”