Iskolahimnuszunk

Az iskolahimnuszunk története

Iskolánk – mint ismét katolikus iskola – fennállásának 10. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdettünk iskolahimnusz írására. Bárki pályázhatott, akinek köze volt az iskolánkhoz: diák, tanár, szülő… A pályázat jeligés volt! Több pályamű is érkezett. Volt, aki egy valamely nagy zeneszerző által komponált dallamhoz alkotott szöveget; mások saját dallammal jelentkeztek, volt, aki inkább induló formában képzelte el a dolgot… némely pályaművek igen kedvesek voltak ugyan, ám ennél nagyobb értékük nem volt. Egyik-másik szerző (hiszen ők bátran fölfedték kilétüket) önmaga belátta, hogy a zeneszerzést és a szövegírást még gyakorolnia kell. Az egyes lejegyzésekkel is olykor baj volt, látszott, hogy a kedves és jó szándékú alkotók még nem rendelkeznek elegendő gyakorlattal.

Végül három olyan pályamű maradt, amelyek alkalmasnak bizonyultak egy iskolahimnusz szerepére. Közülük az egyik – láthatóan nem diák-mű (habár ez nem volna baj!) – igen komoly, színvonalas, ám nagyon hosszú és bonyolult alkotás, a másik kettő egyszerűbb, mégis megfelelően színvonalas mű. Szerettük volna, ha a jövendőbeli iskolahimnusz kiválasztása a lehető legigazságosabban, legdemokratikusabban és szakmailag is a leghitelesebben történik. Ezért a 3 értékes pályamű elbírálására fölkértük a Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) muzsikus szakembereit, valamint a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSzTI) szintén zenész szakembereit.

Mindkét fórum az egyszerűbb pályaműveket ítélte alkalmasnak a feladatra – elismerve a harmadik értékeit is. A probléma csak az volt, hogy a két bírálóbizottság nem ugyanazt a dalt ítélte a legjobbnak! Ezért tovább folyt a „verseny”: iskolai szavazást rendeztünk. Minden osztály meghallgatta mindkét versenyben maradt dallamot és lepecsételt szavazólapokon minden gyerek titkos szavazással szavazott valamelyikre. A szavazatokat lezárt dobozban gyűjtöttük. Majd a tanári kar is meghallgatta a dalokat és a pedagógusok is ugyanígy szavaztak.

Végül megszületett az eredmény, s kihirdettük a hatalmas szavazatfölénnyel győztes dalt, amelyik azóta is az iskolahimnuszunk. Izgatottan vártuk egy iskolagyűlés keretében egyrészt az eredményhirdetést, másrészt a lezárt jeligés boríték fölbontását, amelyből végre megtudható a győztes pályázó neve! A győztes dal kihirdetését nagy öröm fogadta.

Ám, amikor kibontottuk a jeligés borítékot megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a szerző nem fedte föl kilétét! Csupán egy versikét küldött nekünk a borítékban:

„Biztosan nagyon csodálkoznátok,
Ha tudnátok, hogy ki is vagyok.

Nevem azonban maradjon TITOK,
A lényeg az, hogy közületek vagyok!

Zenére kedvet kaptam Gábor bá’tól,
Dalom megírni ezért voltam bátor!
E himnuszt néktek örömmel adom,
Mindig szeretettel használjátok!”

Így máig titok maradt, ki is a szerző. Ám a dalt megszerettük és már sok éve énekeljük pl. az évnyitó „Veni Sancte”-szentmiséken és az évzáró „Te Deum”-okon is.

Bánki Gábor (ének-zene tanár)